1.fejezet ingyen
Hogyan szerezzünk barátokat és befolyásoljuk az embereket
Miről szól?
A Hogyan szerezzünk barátokat és befolyásoljuk az embereket című könyv útmutatóul szolgál az emberekkel való bánásmódról. A jó első benyomás kialakításától a hatékony vitatkozásig mindent tartalmaz, amit tudni kell ahhoz, hogy ügyes, kellemes és magabiztos legyél a személyes és üzleti kapcsolatokban.
A három legfontosabb gondolat
A kritika sosem működik
Az emberek érzelmi lények, akik kritika hatására védekezni kezdenek és téged hibáztatnak, ezért a számonkérés mindig ellenséget szül, nem javulást.
Mások vágyaiból indulj ki
Bárkit csak úgy vehetsz rá bármire, ha rábírod, hogy maga akarja, ehhez pedig az ő szemszögéből és érdekeiből kell látnod a helyzetet.
Az őszinte elismerés ereje
A konkrét, valódi megfigyelésen alapuló dicséret a hízelgéssel szemben motivál, mert minden ember legmélyebb vágya, hogy fontosnak érezze magát.
Olvass bele
Egy levél a siralomházból május 7-én, New York nyugati oldalán, a 90. utcában százötven rendőr ostromolt egy bérházat. A célpont egy huszonéves fiú volt, akit a sajtó csak így hívott: Two Gun Crowley, a rendőrgyilkos. Két órán át lőtt vissza a barátnője mellől, miközben a környék egyik legvéresebb utcai csatája zajlott. Néhány nappal korábban, amikor egy közrendőr csak a jogosítványát akarta látni egy pihenőhelyen, Crowley egyszerűen lelőtte. Aztán kiszállt a kocsiból, még egyszer fejbe lőtte a haldokló rendőrt, és odébbállt.
Mialatt az ostrom folyt, Crowley levelet írt. „Itt, a kabátom alatt egy megfáradt szív dobog, de egy kedves szív, amely soha senkinek nem ártana.” Ez a fiú néhány órával korábban hidegvérrel lőtt le egy rendőrt. És mégis, önmagáról úgy gondolkodott, mint egy szelíd, jó szándékú emberről, akit a világ félreértett.
Al Capone, amikor 1929-ben interjút adott a börtönben, ezt mondta: „Életem legszebb éveit arra áldoztam, hogy örömöt szerezzek az embereknek, segítsek nekik elfelejteni a gondjaikat. És mi a jutalmam? Megvetés és üldözés.” Dutch Schultz, a hírhedt New York-i gengszter, halála előtt pontosan ugyanezt ismételgette: ő jótevő, a sajtó pedig az ellensége.
Dale Carnegie éppen ezzel a három emberrel nyitja a huszadik század legbefolyásosabb önfejlesztő könyvét. Nem azért, mert meg akarja sajnáltatni a gyilkosokat. Hanem azért, mert egy zavarba ejtő igazságot akar megmutatni: ha még Two Gun Crowley sem hibáztatja magát semmiért, akkor vajon mi, a többi hétmilliárd ember, mennyire vagyunk hajlandók kritikát elfogadni?
A könyv 1936-ban jelent meg, és azóta harmincmillió példányban kelt el. Nem azért lett klasszikus, mert manipulatív trükköket tanít. Azért, mert egyetlen kínos felismerésre épít: az emberekkel való bánásmód a legfontosabb képesség, amivel rendelkezhetsz, és szinte senki sem tanítja neked ezt rendesen. A digitális korban ez még kérlelhetetlenebb igazság. Guy Kawasaki, az Apple egykori főevangélistája egy interjúban fogalmazott így: a technológia gyorsabbá és olcsóbbá tette a kommunikációt, de egy nyúl attól még nyúl marad. A technológia azt is gyorsabbá tette, hogy valaki percek alatt elégesse a hírnevét.
Kinek szól?
- Akik vezetőként szeretnék elérni, hogy a csapatuk haragvás nélkül, belső motivációból kövesse őket.
- Akik értékesítésben vagy ügyfélkapcsolatban dolgoznak, és emberi kapcsolaton keresztül akarnak meggyőzni.
- Akik gyakran kerülnek konfliktusba, és a vitatkozás helyett a megegyezés művészetét tanulnák meg.
- Akik a párkapcsolatukban és a családi életükben szeretnének több figyelmet, elismerést és békét.
A szerzőről: Dale Carnegie
Dale Carnegie amerikai előadó és író, a modern önfejlesztés és kommunikációs tréning egyik megteremtője. Szegény missouri farmercsaládból származott, és fiatalon vándorló ügynökként, majd pedagógusként dolgozott. Tanfolyamain eleinte nyilvános beszédet tanított, de hamar felismerte, hogy a diákjait nem ettől, hanem az egymásra figyelés gyakorlásától változnak meg igazán.
Ebből a felismerésből született 1936-ban a Hogyan szerezzünk barátokat és befolyásoljuk az embereket, amely azóta harmincmillió példányban kelt el, és a huszadik század egyik legbefolyásosabb önfejlesztő könyvévé vált. Carnegie az elveit tizenöt éven át tesztelte a saját tanfolyamain, mielőtt egyetlen sort is leírt volna belőlük, így a könyv nem elméletből, hanem több ezer ember tapasztalatából épül fel.
