1.fejezet ingyen
Az élő agy
Miről szól?
Az agyadnak nincs rögzített áramköre, amely genetika által be van forrasztva a koponyádba. Sokkal inkább egy élő város, amely minden nap újrarajzolja az utcáit aszerint, hogy hol jársz, mit csinálsz, kivel találkozol. Megtanulsz bármilyen testre gondolkodni, új érzékeket kifejleszteni, és azt, ami maradandóan merevnek tűnik, még visszatalálhatod rugalmassá tenni, ha tudatosan alakítod a bemeneteidet. Végül azt kapod vissza, amit beléd építettél.
A három legfontosabb gondolat
Az agy a tapasztalatból épül
A géneknek nincs elég információjuk 200 billió idegi kapcsolat megrajzolásához, ezért az agy félkészen érkezik, és a környezet fejezi be.
Érzékek cserélhetők és bővíthetők
Az agy nem törődik azzal, melyik csatornán érkeznek az adatok, így tanítható a bőrrel hallásra, a nyelvvel látásra, vagy egészen új érzékek befogadására.
Csak a fontos dolgok rögzülnek
Az acetilkolin molekula akkor nyitja meg az agy átrendeződését, ha az adott dolog számít a tanulónak, ezért a puszta ismétlés önmagában nem elég.
Olvass bele
Az élő agy — összefoglaló
A kisfiú, akiből hiányzik a fél agya
Matthew hároméves volt, amikor a roham percenként visszatért. Egy ritka gyulladás az agya egyik felét lassan felzabálta, a kis teste pedig három éven át évente tízszer került kórházba. Az orvosok Albuquerque-ben már mindent kipróbáltak. Maradt egyetlen lehetőség, és az olyan brutálisan hangzott, hogy a szülők alig merték kimondani: kivenni a kisfiú fél agyát. Nem egy darabkát. Az egész bal vagy jobb féltekét.
A baltimore-i műtét után Matthew nem tudott járni, beszélni, a vizeletét sem tudta tartani. Aztán jött a napi gyógytorna, és három hónap múlva pontosan ott tartott, ahol egy korabeli gyereknek tartania kell. Ma egy étteremben dolgozik, telefonál, vendégekkel beszél, ügyeket intéz. Aki találkozik vele, fogalma sincs róla, hogy a koponyájában egyetlen agyfélteke van. Az édesanyja egyszer így foglalta össze: ha valaki nem tudná, sosem jönne rá.
Van egy szép párhuzam erre az emberi történelemből. A második világháború után Japán több ezer katonai mérnökkel maradt, akiket korábban a hadviselésre képeztek ki. Tokió nem hagyta veszni őket: a vadászgépek tervezőit átirányította a Sinkanszen gyorsvonat megépítésére, és az áramvonalas repülőgépek mesterei áramvonalas vonatkocsikat kezdtek építeni. A város kardból ekevasat kovácsolt. Pontosan ezt teszi az agy is, amikor a céljaihoz igazítva újraosztja a meglévő erőforrásait.
Kinek szól?
- Akik szeretnék megérteni, miért formálja a környezet szó szerint az agyukat.
- Akik hatékonyabban akarnak tanulni, és tudni szeretnék, mitől ragad meg valóban egy új készség.
- Akik agysérülésről, rehabilitációról vagy érzékszervi fogyatékosságról olvasnak vagy dolgoznak ezekkel.
- Akik kíváncsiak arra, hol tart ma a mesterséges érzékszervek és az agy-gép kapcsolatok kutatása.
A szerzőről: David Eagleman
David Eagleman amerikai idegtudós, a Stanford Egyetem adjunktusa, aki az idei neuroplaszticitás, az időérzékelés és az agy-gép kapcsolatok kutatásával foglalkozik. Tudományos munkája mellett a Neosensory nevű startup társalapítója, amelynek termékei a könyvben leírt elveket ültetik át valós eszközökbe.
Több bestsellerré vált ismeretterjesztő könyv szerzője, köztük az Inkognitó és a Sum is az övé. A BBC és a PBS számára is készített dokumentumfilmeket az agyról.
