1.fejezet ingyen
Társas intelligencia
Miről szól?
A Social Intelligence az intelligencia egy olyan formáját vizsgálja, amely a világot mozgatja, de IQ-tesztekkel nem mérhető: a másokkal való kapcsolatteremtés és a társas helyzetek pontos értékelésének kognitív képességét. A szociális intelligencia működésének megértése nem csak önmagában lenyűgöző, ahogyan azt a pszichológusok és az idegtudósok mostanában felismerik, hanem segíthet abban is, hogy boldogabb és kevésbé stresszes társadalmakat hozzunk létre, amelyek erősebb társadalmi kötelékeken alapulnak.
A három legfontosabb gondolat
Egymásba huzalozott agyak
Nem zárt rendszerek vagyunk, hanem a tükörneuronokon át minden találkozás biológiai nyomot hagy bennünk, és a környezetünk folyamatosan újrahangolja az idegrendszerünket.
Az alsó és a felső út
A gyors, automatikus alsó út azonnal reagál, a lassabb felső út pedig értelmez, és az érett viselkedés azon múlik, hogy időt adunk-e a felső útnak.
Az együttérzés három rétege
A primer empátia érzi a másik állapotát, a hangolódás teret ad neki, de csak az empátikus törődés vezet valódi segítségig és etikus kapcsolódáshoz.
Olvass bele
Social Intelligence
A felfedezés, amit véletlenül tettek Parmában
Parma, 1992. Giacomo Rizzolatti laborjában egy makákómajom elektródás fejpánttal ül a ketrecben, és mogyoró után nyúl. Minden mozdulatnál kis koppanás a műszeren. A kutató figyeli a premotoros kéreg sejtjeit. Aztán szünetet tartanak. Az egyik munkatárs belép a laborba egy fagylalttal a kezében, és szórakozottan megnyalja. A majom nyugodtan ül, nem mozdul. De a mérőműszer felsikolt. Ugyanaz az idegsejt aktiválódik a majom agyában, ami akkor tüzelt volna, ha ő maga nyalja meg a fagylaltot.
Ez a véletlen pillanat volt a tükörneuronok felfedezésének kezdete. Rizzolatti és csapata először azt hitte, hogy valami hiba van a műszerrel. Aztán rájöttek: az agy nem különbözteti meg szigorúan a „látni valakit cselekedni” és a „magam cselekedni” helyzeteket. Ugyanaz a hálózat aktiválódik, csak a végrehajtás marad el. A megfigyelés önmagában egy belső szimulációt indít el.
Daniel Goleman, az Érzelmi intelligencia szerzője, erre a felfedezésre és az utána következő húsz év idegtudományi eredményeire építi a Social Intelligence (szociális intelligencia) című könyvét. A tézis egyszerű, de a következményei hatalmasak. Nem zárt rendszerek vagyunk, akik alkalmanként érintkeznek egymással. Egymásba vagyunk kötve, és minden találkozás biológiai nyomot hagy a másikon.
Kinek szól?
- Akik szeretnék megérteni, miért formálja az idegrendszerüket a környezetük, és tudatosabban választanák meg, kikkel töltik az idejüket.
- Akik vezetőként felelnek egy csapat hangulatáért, és érzelmi klímával akarják jobb teljesítményre segíteni az embereiket.
- Akik a párkapcsolatukat vagy a barátságaikat mélyítenék, és kíváncsiak a kapcsolati mérgek és az ellenmérgeik biológiájára.
- Akik mérgező vagy manipulatív emberek mellett élnek, és egészséges határokat húznának a sötét hármas felismerésével.
A szerzőről: Daniel Goleman
Daniel Goleman pszichológus és tudományos újságíró, aki leginkább az Érzelmi intelligencia című könyvéről ismert, amely a téma egyik meghatározó művévé vált. Évekig írt a pszichológia és az idegtudomány eredményeiről, és arra törekszik, hogy a komplex agykutatást a hétköznapi olvasó számára is érthetővé tegye.
A Social Intelligence ennek a munkának a folytatása, amely a hangsúlyt az egyéni érzelmek kezeléséről a másokhoz való kapcsolódás képességére tolja át. Goleman maga is régóta gyakorló meditáló, és gyakran épít a kötődéskutatás és a neuroplaszticitás eredményeire.
