Good to Go

A helyes edzési és táplálkozási szokások után már csak a regenerálódás van hátra a “testünk karbantartása” rovatban. Erre a célra pedig Christie Aschwanden – Good to Go (vagyis kb. “Menetkész”) című könyve ideális – és aktuális – választás, amiben tudományos újságírói szemszögből, üdítő józansággal vizsgálhatjuk napjaink felépülés-mániáját.

A 90-es és a 2000-es években a regenerálódás még csak egy főnév volt. Vagyis egy olyan időszak, amikor nem csináltunk semmit, csak szépen felépültünk; mondjuk alvás, lazsálás, vagy olvasgatás közben. Ehhez képest mára szinte ige lett belőle. Nem csak keményen edzünk, de keményen is regenerálódunk! Bármit is jelentsen ez a képzavar.

Sokan akadnak, akik ebben akarnak kitűnni a tömegből. Mindenféle agyament dologba belefognak, az egzotikus étrend kiegészítőktől kezdve a súlyozott pizsamákon át egészen a borban fürdésig. Ebben persze nem kis üzlet van az élelmeseknek. És ha jó a marketing, akkor talán fel sem tűnik, hogy tudományosan semmi alapjuk.

Ezen szeretnénk most úgy változtatni, hogy objektíven vizsgáljuk az elterjedt felépülési módszereket – és hogy mennyire bízhatunk a mögöttük álló “bizonyítékokban”. A tartalom a következőképp alakul:

Bizonytalanság Ivás Evés Jegelés Keringés Relaxálás Alvás Kiegészítés Mérés Placebo

Bizonytalanság

A könyv tudományos hozzáállásába egy jó szándékú “háztáji” kísérlettel kapunk betekintést, amiben az edzés utáni sörfogyasztás hatásait vizsgálják. Ez elsőre komolytalannak hangozhat, de kutató ismerősökön keresztül, egyetemi labort és felszerelést használva egy relatíve felelősségteljes, “igazi” kísérletet végeznek. Arra is részletesen kitérünk azonban, hogy minden komolyság ellenére is milyen sok zavaró tényező marad, amiket nem vesznek figyelembe. És ez nem a “házi” kísérlet miatt van – a többiek is ilyesmikből vonják le a következtetéseiket.