1.fejezet ingyen
A hosszú élet oázisai – Földünk Kék Zónái
Miről szól?
Ebben a könyvben a szerző elkalauzol a világ azon pontjaira, ahol az emberek a leghosszabb és legegészségesebb életet élik. Buettner húsz évnyi kutatás során öt „kék zónát” járt be: Szardínia (Olaszország), Ikária (Görögország), Okinava (Japán), Nicoya-félsziget (Costa Rica) és Loma Linda (Kalifornia). Ezeken a helyeken a hosszú élet nem kivétel, hanem természetes velejárója a mindennapoknak – köszönhetően az olyan egyszerű, de mégis rendkívül hatékony életmódbeli szokásoknak, mint a közösségi kapcsolatok, a mozgásba épített hétköznapok, a növényi alapú táplálkozás, a stresszmentes életmód és az erős életszemlélet.
A három legfontosabb gondolat
Életmód veri a genetikát
Dán ikerkutatás szerint várható élettartamunk csupán 25 százaléka függ a génektől, a maradék 75 százalékot az életmódunk alakítja.
Mozgás, étrend és mértékletesség
A kék zónákban természetes a napi mozgás, kevés a feldolgozott étel, és az okinawaiak csak 80 százalékos jóllakásig esznek.
Közösség és életcél véd
Az erős családi kötelékek, a szociális hálózatok és az egyértelmű életcél statisztikailag bizonyítottan hosszabb, egészségesebb életet hoznak.
Olvass bele
Egy dokumentumfilmben már korábban is hallottam a kék zónákról, és rögtön tudtam, hogy erről még olvasnom kell. Gianni Pes és Michel Poulain korábbi, demográfiai kutatómunkája egy Szardíniai területről szólt, ahol kiemelkedően magas az idősek (azon belül is a 100 éves kort megértek, azaz centenáriusok) aránya. Külön megmaradt a poén, miszerint csak azért „kék zóna” a nevük, mert Poulain-éknél épp egy kék filctoll volt az adott pillanatban, amivel bejelölhették.
Erre a témára vetette rá magát Dan Buettner újságíró is, aki távoli helyek és érdekes témák feltárása közben akadt rá a jelenség Okinawa-i párjára. A kezdeti sikerek után egy National Geographic szponzoráció adta meg a kutatás kiszélesítésének, és sok különböző területről érkező szakértő együttműködésének esélyét (mondhatnám ugye, hogy interdiszciplináris módon, de hát miért riasztanám el szándékosan az olvasókat ilyen szavakkal). Ennek eredményeként született a Földünk kék zónái (ami magyarul „A hosszú élet oázisai” címet is viseli, de én szerettem volna közelebb maradni az eredeti „The Blue Zones”-hoz).
A könyv hangszíne szerintem egy kellemes arany középút a megbízhatatlanul bulvár és a szárazon tudományos között. Tartalmaz egyrészt egy csomó személyes történetet a megismert centenáriusokról, másrészt viszont statisztikai vizsgálódás is azokról az életkörülményekről, amik „gyanúsan sok” centenáriushoz vezetnek. A tartalom a következőképp alakul:
A hosszú élet titka A kék zónák: Szardínia Okinawa Amerika Costa Rica A saját kék zónánk
A hosszú élet titka
Kinek szól?
- Akik szeretnének többet megtudni arról, mely életmódbeli szokások húzzák meg igazán a hosszú élet határait.
- Akik az egészséges táplálkozást és a természetes mozgást fenntartható, mindennapi keretbe szeretnék illeszteni.
- Akik kíváncsiak arra, hogyan őrzi meg a közösség és az életcél az idősödő ember szellemi és testi frissességét.
- Akik kulturális és demográfiai példákon keresztül értik meg a legjobban az egészség összefüggéseit.
A szerzőről: Dan Buettner
Dan Buettner amerikai újságíró és feltáró, aki a National Geographic szponzorációjával kutatta fel a világ leghosszabb életű közösségeit. Több évtizedes terepen végzett munkája során demográfusokkal, táplálkozástudósokkal és orvosokkal működött együtt, hogy a kék zónák jelenségét tudományosan is alátámassza.
Buettner a hosszú élet és a közösségi jóllét egyik legismertebb közvetítője, aki a tudományos eredményeket közérthető, személyes történeteken keresztül adja át az olvasóknak.
