Ötvenkét lépés a gazdagsághoz

Ötvenkét lépés a gazdagsághoz

Napoleon Hill leült egyszer egy fiatal háborús veteránnal, aki azért jött hozzá, mert munkát keresett. A fiú azt mondta, hogy mindössze egy étkezési jegyet, egy ágyat és valami ennivalót akar. A tekintetében volt valami üveges, reménytelen kifejezés, mintha a remény már rég kihalt volna belőle. Hill végighallgatta, majd nyugodtan megkérdezte tőle: "Mit szólnál ahhoz, ha multimilliomos lennél? Miért érnéd be egy szűkös megélhetéssel, amikor éppúgy beérheted több millióval is?" A fiú majdnem felpattant. Azt hitte, hogy Hill gúnyolódik vele. Aztán a beszélgetés során kiderült, hogy a fiú Fuller Brush ügynökként dolgozott a hadsereg előtt, és a szolgálat alatt megtanult konyhai munkát végezni. Tudott főzni és tudott eladni. Hill adott neki egy ötletet, előlegezett neki pénzt ruhára és egy első készlet edényre, aztán útjára engedte. Az első héten a fiú közel száz dollárt keresett alumínium edények árulásával. A következő héten megduplázta. Négy év múlva több mint egymillió dollárt keresett évente, és egy egészen új értékesítési modellt indított el.

Ez a történet azért fontos, mert megmutatja a könyv teljes logikáját. Nem az a kérdés, hogy mid van. Hanem az, hogy látod-e, ami már a kezedben van, és van-e bátorságod döntést hozni róla. Az "Ötvenkét lépés a gazdagsághoz" eredetileg a Success Unlimited magazin cikkeiből áll össze. Napoleon Hill és W. Clement Stone azt vette észre, hogy rengeteg ember megtanulta az alapelveket, de nem szokta meg, hogy alkalmazza őket. Elvesztették az inspirációt, abbahagyták a próbálkozást. A motiváció olyan, mint a tűz. Ha nem raksz rá folyamatosan, kialszik a láng. Ez a könyv egy egész éves program. Ötvenkét rövid fejezet, minden hétre egy. Nem kell gyorsan elolvasni. Minden héten elolvasol egy fejezetet, mindennap egyszer, és hagyod, hogy megdolgozzon.