1.fejezet ingyen
No Self No Problem
Miről szól?
A No Self, No Problem egy sor olyan idegtudományi bizonyítékot kínál, amelyek alátámasztanak egy ősi buddhista tézist: hogy nincs még egy olyan dolog, mint egy stabil, folyamatos én. A legújabb kutatások szerint az én egy illúzió, egy nem létező minta, amelyet az emberi agy nyelvi központja hoz létre.
A három legfontosabb gondolat
Az én mint illúzió
A bal agyfélteke nyelvi és értelmező funkciói együttesen hozzák létre azt a meggyőző, de valótlan érzetet, hogy létezik egy stabil, folyamatos önmagunk.
Mintafelismerés és szenvedés
Az agy mindenütt mintákat keres, és a nem létező összefüggések észlelése szükségtelen mentális szenvedést okozhat a mindennapi életben.
Jobb agyféltekés tudatosság
Jóga, meditáció, együttérzés és hála révén tudatosan hangolódhatunk a nem verbális, jobb agyféltekés tudatállapotra, amely enyhíti az elme zakatolását.
Olvass bele
A könyv 3 mondatban: Megtudhatod, hogyan segíti a jóga és a meditáció a jobb agyféltekét.
Elsajátíthatod a mintafelismerést.
Megismerheted, hogyan néz ki a világ, amikor a bal agyfélteke kikapcsol. Kedvenc idézetek: “Az absztrakciók világában élni - a nyelv, a fogalmak, a hiedelmek, a minták, a címkék alapján - azt jelenti, hogy a valóság helyett egy álomvilágban élünk.” “A szabadság érzése abból a felismerésből fakadhat, hogy nem kötelező következetesnek lenni.” “Ha van egy miérted, akkor minden hogyannal meg tudsz birkózni.”
A kortárs idegtudomány és a buddhista tanítások egyetértenek: az én egy illúzió fogalmával.
Amikor az "én" kifejezést használod, pontosan mire gondolsz?
Kinek szól?
- Akik kíváncsiak arra, mit mond a modern idegtudomány a tudatról és az énről.
- Akik meditálnak vagy jógáznak, és szeretnék megérteni a gyakorlat mögötti agytudományi alapokat.
- Akik sokat töprengenek, és szeretnék csökkenteni a belső értelmező hang okozta stresszt.
- Akik a buddhista és taoista tanításokat tudományos nézőpontból is meg szeretnék közelíteni.
A szerzőről: Chris Niebauer
Chris Niebauer kognitív idegtudós és pszichológiaprofesszor, aki az agyféltekék aszimmetriájára és a tudatosság természetére specializálódott. Kutatásai középpontjában az áll, hogyan kapcsolódik egymáshoz a bal agyfélteke nyelvi-értelmező működése és a nyugati énfogalom kialakulása.
Könyveiben és előadásaiban a kortárs idegtudományt keleti bölcseleti hagyományokkal, elsősorban a buddhizmus és a taoizmus tanításaival ötvözi, hogy közelebb hozza az olvasóhoz a tudatos jelenlét gyakorlati alapjait.
