1.fejezet ingyen
Jón és gonoszon túl
Miről szól?
A Beyond good and evil azt jelenti, hogy nem szabad megelégednünk azzal, amit a filozófusok és a vallások mondanak nekünk az erkölcsről, az igazságról és az értékekről, hanem tovább kell mennünk. Néha ráerőltetjük a látásmódunkat és a hiúságunkat, és elfogadunk valamit helyesnek anélkül, hogy elgondolkodnánk azon, hogy az vajon tényleg így van-e.
A három legfontosabb gondolat
Filozofálás előítéletek nélkül lehetetlen
Minden filozófiai rendszer rejtett feltételezésekre épül, amelyeket szerzőik magától értetődőnek vesznek, holott csupán saját nézeteiket öltöztetik racionális érvekbe.
Rabszolgamorál és csordaerkölcs
A modern európai erkölcs az elnyomottak irigységéből született, és az egyéni erőt fojtja el azért, hogy engedelmes, egyforma tagokat neveljen a társadalomba.
Perspektivizmus és az igazság illúziója
Örök, mindenkire érvényes igazságok nem léteznek, csak különböző emberi nézőpontok, ezért az objektív igazság igénye maga is egy elfogult álláspont.
Olvass bele
A könyv 3 mondatban: Nincsenek olyan örök igazságok, amelyek meghaladják az egyéni nézőpontot. A modern európai erkölcs a „rabszolgamorálból” ered. A keresztény erkölcs veszélyezteti a kultúrát és a fejlődést, mivel akadályozza a kivételes elmék fejlődését. Kedvenc idézetek: „Aki szörnyekkel harcol, annak vigyáznia kell, nehogy ezáltal ő is szörnyeteggé váljon...” „Ha sokat beszélünk magunkról, az egyben az elrejtőzés eszköze is lehet.” „A tiltakozás, a kitérés, az örömteli bizalmatlanság és az irónia szeretete az egészség jelei; minden abszolút a patológiához tartozik.”
Fontosabb pontok: Lehetetlen filozofálni feltételezések nélkül. Az egységes én illúziója; csak a hatalomra való törekvést jelenti. Nincsenek olyan örök igazságok, amelyek meghaladják az egyéni nézőpontot. A keresztény erkölcs a csordát szolgálja az egyén rovására. A modern európai erkölcs a „rabszolgamorálból” ered. A keresztény erkölcs veszélyezteti a kultúrát és a fejlődést, mivel akadályozza a kivételes elmék fejlődését. Nietzsche megjósolta egy új típusú filozófus felemelkedését, aki kitör a társadalom dogmáiból. Összefoglaló + jegyzetek: Tanulj meg megszabadulni a filozófiai dogmáktól, és érvényesítsd a saját értékeidet. A civilizáció kezdete óta a világ fokozatosan egyre jobb és jobb hellyé válik - legalábbis sokan közülünk ezt szeretnék hinni. Persze, még mindig vannak mindenféle problémák, de összességében a társadalom fejlődött a múlt barbárságához képest. A történelem egyik legkevésbé erőszakos korszakában élünk, nem igaz? Sokkal szabadabbak és egyenlőbbek vagyunk, mint az előző generációk, nem igaz?
Kinek szól?
- Akik kíváncsiak arra, honnan ered a jóról és rosszról alkotott felfogásunk.
- Akik meg szeretnék érteni, miért bírálta Nietzsche a keresztény erkölcs hatását a kultúrára.
- Akik szívesen gondolkodnak el azon, hogy értékeink valóban a sajátjaink-e, vagy csak átvett szabályok.
- Akik nyitottak arra, hogy a megszokott erkölcsi fogalmakat gyökeresen más szemszögből vizsgálják meg.
A szerzőről: Friedrich Nietzsche
Friedrich Nietzsche (1844-1900) német filozófus, a nyugati gondolkodástörténet egyik legprovokatívabb alakja. Bázeli egyetemi professzorként kezdte pályáját, majd egészségi okokból visszavonult az akadémiai élettől, és független gondolkodóként alkotta meg főbb műveit.
A Beyond Good and Evil (1886) érett korszakának egyik alapköve, amelyben összefoglalja a morálról, a hatalomra való törekvésről és a jövő filozófusairól alkotott nézeteit. Munkái máig hatással vannak a filozófiára, a pszichológiára és a kultúrakritikára.
