Az új gazdasági bérgyilkos vallomásai

The New Confessions of an Economic Hit Man — összefoglaló

1971 elején egy huszonhat éves fiatalember becsönget egy bostoni, Beacon Street-i lakásba. A nő, aki ajtót nyit, elegáns és művelt, és pontosan tudja, mit akar tőle. Nem kertel. Néhány találkozó után kimondja azt a mondatot, amit a férfi élete végéig hallani fog: „Az a feladatom, hogy gazdasági bérgyilkost faragjak belőled. Erről senki nem tudhat. Még a feleséged sem.” Aztán szinte mellékesen hozzáteszi: „Ha egyszer bent vagy, örökre bent vagy.”

A fiatalembert John Perkinsnek hívják. Nem pisztolyt kap, és nem hamis útlevelet. Egy jól fizető állást kap egy bostoni mérnökirodánál, meg egy halom táblázatot. A munkaköri leírása unalmasabb már nem is lehetne: közgazdász. A tényleges feladata az, hogy megbecsülje, mennyi áramra lesz szüksége Jáva szigetének húsz év múlva. És ha ezt az egyetlen számot elég magasra írja, egy egész ország eladósodik.

Itt a legtöbben legyintenének. Egy előrejelzés? Egy táblázat? Ebből hogyan lesz fegyver? Pontosan úgy, ahogy Perkins harminc éven át nem merte leírni. Aki a számokat írja, az írja a jövőt is. Ha azt állítod, hogy egy szegény ország gazdasága évi tizenkilenc százalékkal fog bővülni, akkor erre az állításra hitelt lehet felvenni. Ha az ország ezt a hitelt soha nem tudja visszafizetni, az nem baleset. Az a terv.

Ez a könyv arról szól, hogyan lett egy New Hampshire-i tanárgyerekből a világ legdrágább hazugsággyárának alkalmazottja, és hogyan jutott el onnan a vallomásig. Közben három kérdésre válaszol. Hogyan lehet egy országot katonák nélkül, puszta hitellel meghódítani? Mi történik azzal a vezetővel, aki nemet mond? És miért fordult ugyanez a gépezet a kétezres évekre a saját polgárai ellen?