Az életed értelme

Az életed értelme

Egy szerelő, aki sosem javította meg a saját mosogatóját

Marc 32 éves, és pontosan az a fajta ember, akit a magazinok ábrázolni szeretnek. Egyetemet végzett, kemény munkás, sportol, egészségesen eszik. Adatelemzőként dolgozik egy nagyvállalatnál. Egyedül küzdötte fel magát, a szülei korán elváltak, gyerekkorában szegények voltak, és mégis itt áll, harmincas évei elején, anyagilag stabilan. Minden papíron rendben van.

Aztán egyik este randizni megy egy appon megismert nővel. Vacsora közben a nő megemlíti, hogy a konyhai mosogató-darálója eltömődött. Marc aznap este elmegy hozzá, és megjavítja. Késő van, mire hazaér, de valami megmozdul benne. Hetekig azon az érzésen rágódik, ami akkor szállta meg, amikor a nő hálásan megköszönte. Nem az tette boldoggá, hogy szerelő volt egy estére, hanem az, hogy valakinek szüksége volt rá.

Egy évvel később Marc saját mosogató-darálója is eltömődik. Eszébe sem jut megjavítani. Csak áll a konyhában, néz a lefolyóra, és arra gondol, hogy milyen üres minden. Ötven randevú után még mindig nincs senki az életében. Otthonról dolgozik, a kollégái Zoom-kockák. Hét közben gyakran napokig nem beszél senkivel élőben. Podcasteket hallgat, amikben mások beszélgetnek egymással. Egy saját szót suttog maga elé: „szociális pornográfia".

Marc nem szomorú a hagyományos értelemben. Nincs traumája, nincs anyagi gondja, nincs betegsége. Mégis valami alapvető hiányzik. Ezt érzi Maria is, a 27 éves mérnöktiszt, aki két diplomát szerzett, hadseregben szolgál, és amikor megkérdezik tőle, mit szeretne egy év múlva, percekig nem tud válaszolni. Aztán halkan: „Mi van, ha sosem találom meg a válaszokat? Vagy ha nincsenek is válaszok?" Ezt érzi Paul, a 47 éves egyetemi professzor, aki azt mondja, hogy az élete olyan, mint egy gyár, ami közönyösen ontja magából a kötelezően fogyasztandó napokat. Tíz éve még büszkén írt tudományos könyveket, és érdekelte, ki olvassa. Ma a könyvei „semmittevőnek" tűnnek számára. Esténként közösségi médián görgetéssel kábítja magát.