1.fejezet ingyen
Az egyoldalas pénzügyi terv
Miről szól?
Az „Egyoldalas pénzügyi terv” egy személyes pénzügyi könyv, amelyet Carl Richards, hitelesített pénzügyi tervező és a The New York Times munkatársa írt. A könyv célja, hogy segítsen az olvasóknak egy egyszerű, de hatékony pénzügyi terv elkészítésében, amely tisztánlátást és irányt adhat pénzügyi céljaik eléréséhez.
A három legfontosabb gondolat
A „miért fontos a pénz" kérdés
A terv legtetejére nem szám kerül, hanem egy mondat arról, miért dolgozol, és minden döntés ez alá rendelődik.
A viselkedési rés
A legtöbb pénzügyi terv nem tudás híján bukik el, hanem amiatt, hogy a piac mozgásakor érzelemből cselekszünk a józan ész helyett.
Irányítsd, amit irányíthatsz
A hozamot és a piacot nem te alakítod, de a megtakarítási rátádat, a költségeidet és a viselkedésedet igen, és hosszú távon ez dönt.
Olvass bele
Az egyoldalas pénzügyi terv
Miért fontos neked a pénz?
Sara sürgősségi orvos. Nyolcvanórás heteket dolgozik, elvárja magától, hogy mindenben kiváló legyen, és azt hiszi, a pénzügyei is rendben vannak. Az első találkozón Carl Richards egyetlen kérdést tesz fel: „Miért fontos neked a pénz?”
Sara azonnal rávágja: „Szabadság.” Klasszikus válasz. Ki ne akarna szabadságot?
Carl Richards, a New York Times pénzügyi rovatának illusztrátora és több ezer ügyfelet végigkísérő tanácsadó, minden komoly beszélgetést ezzel a kérdéssel kezd. Húsz év tapasztalata megtanította: ha nem tudod, miért akarsz pénzt, nem tudsz jó döntéseket hozni vele.
Kinek szól?
- Akik elvesznek a pénzügyi részletekben, és egyetlen áttekinthető tervet szeretnének egy oldalon.
- Akik tudják, mit kellene tenniük a pénzükkel, mégis újra és újra érzelemből döntenek.
- Akik párként végre nyíltan és vádaskodás nélkül akarnak beszélni a közös pénzükről.
- Akik olcsó indexalapokkal, automatizált megtakarítással szeretnének hosszú távon vagyont építeni.
A szerzőről: Carl Richards
Carl Richards hitelesített pénzügyi tervező, aki több ezer ügyfelet kísért végig, és húsz év tapasztalatát sűrítette ebbe a könyvbe. A The New York Times pénzügyi rovatának illusztrátoraként vált ismertté az egyszerű, filccel rajzolt vázlatairól, köztük a híres „viselkedési rés" képéről.
Megközelítése szerint a pénzügy nem tudomány, hanem viselkedés, ezért a táblázatok helyett a papírt, a ceruzát és a tisztázó kérdéseket állítja a középpontba. Őszintén beszél a saját hibáiról is, többek között arról, hogy 2010-ben elveszítette a házát.
