A második hegy

Olyan könyv legyen-e a héten, ami az élet értelmét keresi, vagy olyan, ami a párkapcsolatokat vizsgálja? Esetleg beszéljünk a személyes filozófia és a vallás szerepéről? Vagy inkább a közösségi szemlélet fontosságáról? Nyugalom, beugratós kérdések; mindre sor kerül.

Heti alanyunk David Brooks – A második hegy című könyve, ami egy meglepően széles, de mégis mély áttekintést ad arról, milyen is egy “jó” élet. Teszi mindezt az életközépi válság jelenségén keresztül, ami a megfelelő hozzáállás mellett a felnőtt korunk egyik legfontosabb átalakulásunkhoz vezethet. Ott jövünk rá ugyanis, hogy eddig a rossz hegyet másztuk – és hogy jöhet a második hegy.

A tartalom a következőképp alakul:

Bevezetés A két hegy A elköteleződés területei: Hivatás Házasság Hitvallás Közösség

Bevezetés

Észrevehető, ha valakiből csak úgy sugárzik az öröm. Ettől persze neki is lehetnek nehézségei, stresszes napjai, hibái, stb. De úgy az egész élethez való hozzáállása pozitív. Az ilyen emberek életútja gyakran olyan alakot ír le, mint két hegy – ami gyakorlatilag az életközépi, életnegyedi, vagy akármikor is bekövetkező válságra egy szép szemléletes metafora.

A karrierünk kezdetekor beazonosítjuk “A” hegyünket, amit meg kellene másznunk, és rögtön neki is állunk. Innen aztán akármikor leeshetünk (váratlan események, személyes tragédiák), hogy aztán a szenvedés közepén szembesüljünk a tényleges vágyainkkal. Vagy még ha fel is érünk, akkor is kesernyés lesz, hogy “csak ennyi”? Kedvenc hasonlatom a témában: “a létra tetején vesszük észre, hogy rossz falhoz volt támasztva”!

Ilyenkor meg lehet keseredni, vagy rá lehet eszmélni, hogy eddig rossz hegyet másztunk – és elkezdeni keresni a másodikat. Ezzel pedig egyszerre lázadunk a saját egónk és a társadalmi elvárások ellen. Ettől persze nem muszáj fenekestől felforgatni az egész életünket… Elég lehet csak más megvilágításba helyezni a dolgokat.