1.fejezet ingyen
A boldogság hipotézise
Miről szól?
A The Happiness Hypothesisben Jonathan Haidt híres ókori gondolkodók gondolatait vizsgálja, a modern ismeretek fényében, és tudományos eredmények segítségével válaszol a „Mi teszi boldoggá az embert?” kérdésre.
A három legfontosabb gondolat
Az elme lovasa és elefántja
Az emberi elme egy racionális lovasból és egy ösztönös elefántból áll, amelyek sokszor ellentétes irányba húznak.
Külső kapcsolatok és boldogság
A tartós boldogsághoz nem elég a gondolkodásmód megváltoztatása, szükség van szerető kapcsolatokra és értelmes munkára is.
Viszontagságok személyes növekedést hoznak
A nehéz élmények megerősíthetik az önképet és a kapcsolatokat, ha az egyén képes feldolgozni és tanulni belőlük.
Olvass bele
A könyv 3 mondatban: Vedd körül magad azokkal az emberekkel, akiket a legjobban szeretsz, és viselkedj a kölcsönösség jegyében.
Találj olyan társat, aki melletted áll napsütésben és esőben is.
Engedd meg magadnak, hogy valami nagyobb dolog részévé válj. Kedvenc idézetek: „Az elme a saját helye, és önmagában képes a pokolból mennyországot, a mennyből pokolt csinálni.” „A nehézség nem az új eszmékben rejlik, hanem a régiektől való menekülésben.” „A jövő megjóslásának legjobb módja, ha megteremtjük azt.”
Fontosabb pontok:
Összefoglaló + jegyzetek: Az emberi elme olyan mint egy racionális lovas, egy vad elefánton.
Kinek szól?
- Akik szeretnék megérteni, miért nehéz betartani a jó szándékokat és az újévi fogadalmakat.
- Akik kíváncsiak arra, hogy a tudomány mit mond az emberi boldogság valódi forrásairól.
- Akik kapcsolati vagy munkahelyi konfliktusokon szeretnének úrrá lenni és jobban megérteni magukat.
- Akik értelmet keresnek az életükben és tudni szeretnék, hogyan épüljenek fel a nehézségek után.
A szerzőről: Jonathan Haidt
Jonathan Haidt amerikai szociálpszichológus, a New York-i Egyetem Stern School of Business professzora. Kutatásai az erkölcs, az érzelmek és a politikai pszichológia területét fedik le.
A The Happiness Hypothesis mellett ismert a The Righteous Mind és a The Coddling of the American Mind című könyveiről is. Munkássága összekapcsolja az ókori bölcsességet a modern pszichológiai kutatásokkal.
