1.fejezet ingyen
How to Take Smart Notes
Miről szól?
A How to Take Smart Notes tökéletes útmutató ahhoz, hogyan javíthatjuk az írási, olvasási és tanulási technikáinkat egyszerű, de kevéssé ismert tippek és trükkök segítségével, amelyeket azonnal alkalmazhatunk e készségek fejlesztése érdekében.
A három legfontosabb gondolat
A háromféle jegyzet
Futó, irodalmi és állandó jegyzetek építik fel a rendszert, és csak az állandó jegyzetek kerülnek a tartós, összekapcsolt gyűjteménybe.
A slip-box rendszer
Niklas Luhmann számozott, egymásra hivatkozó jegyzetdoboza külső gondolkodási partnerré válik, ahonnan akkor is tovább lehet haladni, amikor elfogynak az ötletek.
Produktivitás kis lépésekből
A jó írás nem akaraterő, hanem felkészülés és szisztematikus, apró lépések eredménye, amelyek mindegyike önmagában értéket teremt.
Olvass bele
A férfi, aki harminc évig beszélgetett egy doboz papírfecnivel
Niklas Luhmann egy sörfőző fia volt, aki jogásznak tanult, aztán köztisztviselő lett egy német hivatalban. Utálta a munkáját. Nem szerette az ügyfeleket, nem szerette az irodai csevegést, és estére hazament, hogy a saját érdeklődésének éljen: filozófiát, szociológiát, tudományelméletet olvasott. Amikor olvasott, jegyzetelt. Eleinte úgy, ahogy mindenki: aláhúzott, megjegyzéseket firkált a margóra, témák szerint külön cédulákra gyűjtötte a gondolatokat. Aztán egy nap rájött, hogy ez az egész sehová sem vezet. A jegyzetei halmokban álltak, és semmi nem született belőlük.
Ekkor megfordította a rendszert. Vett egy fadobozt, és minden gondolatot külön papírlapra írt, egyetlen ötletet egy lapra, számozva. Nem témák szerint rendezte őket, hanem összekötötte a fecniket egymással. Ez a fadoboz, amit németül Zettelkastennek hívnak, vagyis céduladoboznak, lett az élete partnere. Húsz évvel később, amikor a kész kéziratát véletlenül elolvasta a kor egyik vezető német szociológusa, Luhmannt azonnal meghívták professzornak az újonnan alapított bielefeldi egyetemre. Egyetlen gond volt: nem volt doktorátusa, nem volt habilitációja, és még szociológiai diplomája sem. A céduladobozzal kevesebb mint egy év alatt megírta mindkettőt, miközben szociológiaórákra járt. A székfoglaló előadásán bejelentette élete tervét: „A projektem: a társadalom elmélete. Időtartam: harminc év. Költség: nulla.” Harminc évvel később, nagyjából fél év csúszással, készen volt. Közben írt ötvennyolc könyvet és több száz tanulmányt.
Amikor megkérdezték a titkáról, azt felelte: „Magamtól persze nem gondolok ki mindent. Az nagyrészt a céduladobozban történik.” Egy német szociológus, Johannes Schmidt évekig tanulmányozta a hagyatékot, és arra jutott, hogy Luhmann hihetetlen termékenységét nem a zsenialitása magyarázza, hanem a munkamódszere. Ez a könyv pontosan erről a módszerről szól. És arról, hogy miért érintheti ez ugyanúgy a te munkádat, akkor is, ha sosem fogsz tudományos cikket írni.
Kinek szól?
- Akik tudományos, kutatási vagy ismeretterjesztő szövegeken dolgoznak és gyakran bámulnak üres oldalt.
- Akik rendszeresen olvasnak és szeretnék, ha a jegyzeteik később ténylegesen hasznosíthatók lennének.
- Akik a Zettelkasten módszert vagy egy digitális tudásmenedzsment-rendszert akarnak a gyakorlatban felépíteni.
- Akik kevesebb akaraterővel, könnyedebben és folyamatosabban szeretnének írni és tanulni.
A szerzőről: Sönke Ahrens
Sönke Ahrens német oktatáskutató és író, aki a tanulás, a nevelés és a tudásmunka kérdéseivel foglalkozik. Ebben a könyvében Niklas Luhmann szociológus slip-box, vagyis Zettelkasten módszerét dolgozta fel és tette a mai olvasó számára gyakorlatban követhetővé.
A könyv az írásról, az olvasásról és a jegyzetelésről szóló egyik legtöbbet hivatkozott útmutatóvá vált, így Ahrens neve világszerte összeforrt a Zettelkasten-módszer népszerűsítésével.
