1.fejezet ingyen
Csúcsteljesítmény
Miről szól?
Anders Ericsson karrierje során sakkbajnokokat, hegedűvirtuózokat, sztársportolókat és memóriamágusokat tanulmányozott. A Peak három évtizedes, mítoszromboló kutatásait egy olyan erőteljes tanulási stratégiába sűríti, amely alapvetően eltér attól, ahogyan az emberek hagyományosan gondolkodnak az új képességek elsajátításáról. Akár a munkahelyeden szeretnél kitűnni, akár a sportolói vagy zenei teljesítményedet akarod javítani, akár a gyermekednek szeretnél segíteni a tanulmányi céljaid elérésében, Ericsson forradalmi módszerei megmutatják, hogyan fejlődhetsz szinte bármilyen számodra fontos képességben.
A három legfontosabb gondolat
Szándékos gyakorlás ereje
A naiv ismételgetéssel szemben csak a konkrét célú, fókuszált, visszajelzéssel kísért szándékos gyakorlás vezet valódi fejlődéshez.
Az agy alkalmazkodóképessége
A rendszeres, komfortzónát meghaladó edzés fizikailag átalakítja az agy szerkezetét, és olyan képességeket épít ki, amelyek korábban nem léteztek.
Mentális reprezentációk fejlesztése
A szakértőket az különbözteti meg a többiektől, hogy évekig tartó gyakorlással rendkívül összetett belső mentális modellek jönnek létre a fejükben.
Olvass bele
1763-ban egy hétéves kisfiú utazgatott Európa városai között, és bárhol megszólalt egy hangszer, egy óra vagy akár egy tüsszentés, ő szempillantás alatt megmondta, milyen hangon szól. A kisfiút Wolfgang Amadeus Mozartnak hívták, és ez a képesség, az abszolút hallás, azóta is a velünk született zsenialitás egyik legszebb bizonyítéka. Tízezer emberből alig egynek adatik meg. Beethovennek megvolt, Brahmsnak nem. Sinatrának igen, Miles Davisnek nem. Úgy tűnik, ezt vagy hozod magaddal a bölcsőből, vagy soha az életben nem lesz a tiéd.
Aztán 2014-ben egy japán pszichológus, Ayako Sakakibara fogott huszonnégy két és hat év közötti óvodást, és napi négy-öt rövid foglalkozáson tanítgatta őket arra, hogy felismerjenek tizennégy zongoraakkordot. Nem válogatott. Nem tehetségkutatott. Egyszerűen vette a gyerekeket, akik jelentkeztek. Egy-másfél év múlva mind a huszonnégy gyereknek tökéletes abszolút hallása lett. Százszázalékos eredmény ott, ahol a természetes arány tízezerből egy. Kiderült, hogy Mozart titka nem a génjeiben volt, hanem abban, hogy az édesapja, Leopold, négyéves korától reggeltől estig képezte. Mire a kisfiú hét lett, többet és intenzívebben gyakorolt, mint Sakakibara bármelyik óvodása.
Érdemes egy percre megállni Sakakibara kísérleténél, mert a részletei sokat elárulnak. Az abszolút hallásnál régóta gyanús volt két összefüggés. Szinte mindenki, akinek megvan, három és öt éves kora között kezdte a zenét. És a tonális nyelvek beszélői, mondjuk a mandarin vagy a vietnami anyanyelvűek, gyakrabban rendelkeznek vele. Csakhogy az ázsiai származású, de angol anyanyelvű emberek között nincs magasabb arány, ami kizárja a genetikai magyarázatot. Az agy alakíthatósága az abszolút halláshoz nagyjából hatéves korban bezárul. Sakakibara épp ezt az ablakot használta ki, és bizonyította, hogy a képesség nem ajándék, hanem tanulható, ha a megfelelő időben éri a gyereket a megfelelő gyakorlás.
Kinek szól?
- Akik szeretnék megérteni, miért nem elég pusztán sok időt tölteni egy készség gyakorlásával.
- Akik tudatosan akarnak fejlődni a munkájukban, sportban vagy bármilyen más területen.
- Akik gyermekük tanulási módszerein szeretnének javítani hatékonyabb edzéstervvel.
- Akik eddig azt hitték, hogy a tehetség veleszületett adottság, és nem fejleszthető.
A szerzőről: Anders Ericsson
Anders Ericsson svéd pszichológus, a Floridai Állami Egyetem professzora volt, aki évtizedeket töltött a csúcsteljesítők tanulmányozásával. Kutatásai kiterjedtek sakkbajnokokra, hegedűvirtuózokra, memóriamágusokra és élsportolókra.
Ericsson nevéhez fűződik a szándékos gyakorlás elméletének tudományos megalapozása. Munkásságát Malcolm Gladwell is felhasználta a 10 000 órás szabály megfogalmazásához, bár Ericsson maga pontosan árnyalta ezt a leegyszerűsített képet.
