Hold Me Tight

Amikor a veszekedés sosem a veszekedésről szól

Carol és Jim a konyhában állnak, és megint ott tartanak. Jim húsz percet késett, és Carol felsorolja: a múlt heti vacsorát, a tavalyi szülinapot, az összes elmaradt ígéretet. Jim először védekezik, aztán elnémul. Arca megkeményedik, tekintete a padlóra szegeződik, és szép lassan kihúzódik a szobából, anélkül, hogy egy lépést is tenne. Carol hangja egyre élesebb, mert minél némább a férfi, annál inkább érzi, hogy a férje már nincs is ott. Jim később bevallja: tudja, mi következik, ezért falat húzott maga köré, „nehogy lángra kapjak”. Carol pedig, miközben kívülről támad, belül egészen mást suttog magának: „Talán tényleg van bennem valami hiba. Talán túl nehéz engem szeretni.”

Ez a jelenet ismerős sok millió párnak, és Sue Johnson, a kanadai pszichológus, az érzelemfókuszú terápia megalkotója, pontosan tudja, hogy a veszekedés itt nem a késésről szól. Nem is a pénzről, a szexről vagy a gyereknevelésről, pedig a párok rendszerint ezekről kiabálnak. A felszíni vita csak a jéghegy csúcsa. Alatta egyetlen, néma kérdés lapul, amelyet mindketten szüntelenül felteszik egymásnak: „Számíthatok rád? Ott vagy nekem? Fontos vagyok neked?” A *Hold Me Tight* erről a kérdésről szól, és arról, hogy mi történik, amikor a választ nem halljuk meg.

A szerelem nem érzelgősség, hanem túlélés

A nyugati kultúra évszázadokon át gyanakvással nézte a felnőtt szerelmet. Vagy múló szenvedélynek tartotta, vagy gyengeségnek, függőségnek, valaminek, amit egy érett embernek illik kinőnie. Johnson ezzel szemben egy tudományos forradalom hírnöke. A szerelem nem luxus, amit megengedhetünk magunknak, ha minden más rendben van, hanem az evolúció legkifinomultabb túlélési mechanizmusa. A néhány közeli emberhez fűződő érzelmi kötődés ugyanúgy be van huzalozva a génjeinkbe és a testünkbe, mint az éhség vagy a szomjúság.