KönyvKlub
The Happiness Hypothesis – Jonathan Haidt könyvborító

The Happiness Hypothesis

Jonathan Haidt

21 perc Meghallgatható
Olvasd el a KönyvKlub appban

Ingyenes letöltés · 500+ könyvösszefoglaló magyarul

Miről szól a The Happiness Hypothesis?

A The Happiness Hypothesisben Jonathan Haidt híres ókori gondolkodók gondolatait vizsgálja, a modern ismeretek fényében, és tudományos eredmények segítségével válaszol a „Mi teszi boldoggá az embert?” kérdésre.

A The Happiness Hypothesis legfontosabb gondolatai

  1. Az elme lovasa és elefántja

    Az emberi elme egy racionális lovasból és egy ösztönös elefántból áll, amelyek sokszor ellentétes irányba húznak.

  2. Külső kapcsolatok és boldogság

    A tartós boldogsághoz nem elég a gondolkodásmód megváltoztatása, szükség van szerető kapcsolatokra és értelmes munkára is.

  3. Viszontagságok személyes növekedést hoznak

    A nehéz élmények megerősíthetik az önképet és a kapcsolatokat, ha az egyén képes feldolgozni és tanulni belőlük.

Olvass bele az összefoglalóba

A könyv 3 mondatban: Vedd körül magad azokkal az emberekkel, akiket a legjobban szeretsz, és viselkedj a kölcsönösség jegyében.

Találj olyan társat, aki melletted áll napsütésben és esőben is.

Engedd meg magadnak, hogy valami nagyobb dolog részévé válj. Kedvenc idézetek: “Az elme a saját helye, és önmagában képes a pokolból mennyországot, a mennyből pokolt csinálni.” “A nehézség nem az új eszmékben rejlik, hanem a régiektől való menekülésben.” “A jövő megjóslásának legjobb módja, ha megteremtjük azt.”

Fontosabb pontok:

Összefoglaló + jegyzetek: Az emberi elme olyan mint egy racionális lovas, egy vad elefánton.

Észrevetted már, hogy mennyivel könnyebb újévi fogadalmakat tenni, mint betartani őket?

De vajon miért van ez így?

Mert az elme nem egy egység, hanem két különálló darab. Ennek a megosztott elmének az egyik metaforája egy vad elefánt, amelyen egy ember lovagol. Ez a megkülönböztetés többféleképpen is megfigyelhető:

Először is, a testünket nem tudjuk teljes mértékben a tudatos elménkkel irányítani. Az emberi szív például az elmétől függetlenül működik, mivel nem tudjuk tudatosan szabályozni a szívritmusunkat. Ez azért van így, mert létezik egy második agy, az úgynevezett „zsigeri agy”, amelynek viselkedése független, és nem befolyásolható racionális döntésekkel.

A fent említett metaforában a pulzusszámunkat a belső elefántunk futási sebessége szabályozza, nem pedig a racionális lovas tudatos döntéshozatala.

Másodszor, és ami még fontosabb, ez a megosztottság tükröződik az agy szerkezetében.

Míg a régebbi struktúrák, mint például a limbikus rendszer, olyan alapvető impulzusokat kezelnek, mint a szex és az éhség, addig az újabb neokortex a gondolkodással és a gátlással foglalkozik, lehetővé téve számunkra, hogy az agy régebbi részeiből származó késztetéseket és ösztönöket ellenőrzés alatt tartsuk. A neokortex szerepe a legnyilvánvalóbb azoknak a személyeknek a viselkedésében, akiknek a neokortexe sérült: ha éhesek, nem tudják abbahagyni az evést; ha felizgulnak, nem tudják abbahagyni mások szexuális zaklatását.

Kinek ajánljuk?

A szerzőről: Jonathan Haidt

Jonathan Haidt amerikai szociálpszichológus, a New York-i Egyetem Stern School of Business professzora. Kutatásai az erkölcs, az érzelmek és a politikai pszichológia területét fedik le.

A The Happiness Hypothesis mellett ismert a The Righteous Mind és a The Coddling of the American Mind című könyveiről is. Munkássága összekapcsolja az ókori bölcsességet a modern pszichológiai kutatásokkal.

A The Happiness Hypothesis összefoglalója és 500+ további könyv vár a KönyvKlub appban.