The Art of Thinking Clearly

Tiszta gondolkodás művészete

Képzelj el egy fiatal srácot, hívjuk Ricknek, aki minden este a tükör előtt áll a gitárjával. Tizenhét éves, és pontosan tudja, mit akar az élettől: rocksztár lesz. A barátai is hisznek benne. A példaképei mosolyognak a magazinok címlapjáról, koncertfilmeket néz éjszakánként, és minden egyes sztori, amit hall, ugyanazt súgja: ha eleget gyakorolsz, ha elég kitartó vagy, ha igazán hiszel magadban, akkor sikerülni fog. A világ tele van bizonyítékkal. Csak rá kell nézni a sikeres zenészekre.

Csakhogy van itt valami, amit Rick soha nem lát. A színpadon álló sztárok mögött ott egy temető, amely tízezerszer nagyobb, mint maga a színpad. Tele van tehetséges, szorgalmas, hívő fiatalokkal, akik ugyanúgy gyakoroltak a tükör előtt, ugyanúgy nem adták fel, és mégis elbuktak. Róluk nem készül film. Őket nem interjúvolja meg senki. Csendben tűntek el, és pont ettől a csendtől hisszük azt, hogy a siker sokkal valószínűbb, mint amilyen valójában. Rolf Dobelli svájci író és vállalkozó erről a temetőről írta meg az egyik legolvasottabb könyvét, amely arról szól, hogyan vezet félre minket a saját agyunk, nap mint nap, kiszámítható módon.

Miért érdemes temetőket látogatni

Dobelli alapgondolata egyszerű és kissé kijózanító. Az agyunk nem az igazság megtalálására fejlődött ki, hanem a túlélésre. Az őseink között az maradt életben, aki gyorsan döntött, nem az, aki pontosan. Ha valaki a bokorban megzörrenő levél hallatán percekig mérlegelte, hogy szél volt vagy ragadozó, az kiesett a génállományból. Így örököltünk egy elmét, amely sebességre van hangolva, nem precizitásra. Ez a hangolás a kőkorszakban remekül működött, a mai bonyolult világban viszont rendszeresen félrevezet.