
Csongor és Tünde
Vörösmarty Mihály
Ingyenes letöltés · 500+ könyvösszefoglaló magyarul
Miről szól a Csongor és Tünde?
Ebben az időszakban egyesül a romantika és a realizmus, olyan művek születnek 1830-31-ben, mint Balzac Goriot apója, Stendhal Vörös és feketéje és Puskin Anyeginje.
A Csongor és Tünde legfontosabb gondolatai
Boldogság keresése és körkörössége
Csongor vándorútja végül önmagába tér vissza, jelezve, hogy a boldogság nem a térben vagy az időben lelhető meg.
Háromféle tévút a polgári világban
A Kalmár, a Fejedelem és a Tudós allegorikus alakjai mind reményeikben megcsalatva térnek vissza, bizonyítva, hogy a pénz, a hatalom és az ész nem vezet igazi kiteljesedéshez.
Szerelem mint menedék a világgal szemben
Csongor és Tünde egymásra találása nem ad választ a világ ellentmondásaira, csupán menedéket nyújt a mulandósággal és a kilátástalansággal szemben.
Olvass bele az összefoglalóba
Összefoglaló:
Vörösmarty számára a költemény menekülés egy plátói szerelemből, Perczel Etelkával. Csongorhoz hasonlóan ő is keresi a nőt, Tündéhez hasonlóan pedig Etelka is feljebb áll. Éppen ezért a Csongor és Tünde kétszintes dráma. Legfontosabb helyszín a Csongor kertjében álló fa; innen indul ugyanis és ide is zárul a költemény.
Szerkezet
Logikailag három egymásban elhelyezkedő körrel vázolható fel.
Legkülső kör az Éjszaka, melynek szereplője az Éj, anyai entitásként van jelen, és háromszor szólal meg.
a) „Sötét és semmi voltak, én valék kietlen, csendes lény nem lakta éj, és a világot szültem gyermeknek.”
b) „Sötét és semmi voltak, én valék kietlen, csendes lény nem lakta éj”
c) „Sötét és semmi lesznek, én leszek kietlen, csendes lény nem lakta éj, és a szép világ borzongva hamvad el.”
A második körben szereplők Csongor, Tünde, Mirígy, Ilma, Balga és a három ördögfi, valamint a Kalmár, Fejedelem és Tudós. A legbelső kör pedig maga a Boldogság. „Minden országot bejártam, minden messze tartományt, s aki álmaimban él, a dicsőt, az égi szépet, semmi földön nem találtam.”
Tartalom Felvonás
Csongor, az ifjú hős hosszú vándorútról érkezik a kertbe, a magányosan virágzó tündérfához. Elgyönyörködne a csillag, gyöngy és földi ágból kihajtó, különös almafában, e ráköszön a fa tövéhez láncolt, rút boszorkány, Mirígy. Szorult helyzetében, s hogy Csongort megnyerje, elfecsegi neki, hogy éjszakánként a fa csodálatos aranygyümölcsöket terem, de ezeket élő ember nem szerezheti meg. Hiába várja, strázsálja minden őrködő az éjfélt, az utolsó, döntő pillanatban delejes álom keríti hatalmába, s mire felébred, vége a csodának.
Tetszik?
Folytatom az appbanKinek ajánljuk?
- Akik szeretik a magyar romantika kiemelkedő drámáit és Vörösmarty Mihály életművét.
- Akik a boldogság és az emberi kiteljesedés kérdéseit irodalmon keresztül szeretnék végiggondolni.
- Akik érdeklődnek a tündéries mesejáték műfaja és a bölcseleti költemény határán álló alkotások iránt.
- Akik irodalomtörténeti tanulmányaikhoz vagy érettségire való felkészüléshez keresnek alapos összefoglalót.
A szerzőről: Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály (1800, 1855) a magyar romantika egyik legnagyobb alakja, a reformkor meghatározó költője és drámaírója. Művei a magyar irodalmi nyelv megújításában is kiemelkedő szerepet játszottak.
A Csongor és Tündét 1831-ben írta, részben személyes élménye, Perczel Etelka iránt érzett viszonzatlan szerelme ihlette. Filozofikus drámaköltészete és gazdag szimbolikája a kor európai romantikájának legjobbjaival is felveszi a versenyt.
Olvasd el 19 perc alatt
A Csongor és Tünde összefoglalója és 500+ további könyv vár a KönyvKlub appban.